A fiatalabb generációk egyre inkább ki vannak téve az online fogászati félretájékoztatásnak

Fraser Macdonald, Dental Tribune International

h. 25 augusztus 2025

megosztás

mentés

CHICAGO, USA: Az Amerikai Endodonciai Szövetség (AAE) megbízásából készült friss jelentés megerősítette azokat a növekvő aggodalmakat, amelyek a közösségi médiában terjedő, sokszor szenzációhajhász és valótlan információk fiatalabb generációkra gyakorolt hatására vonatkoznak. A tanulmány szerint ezek a tartalmak félelmet és téveszméket keltenek a fiatalokban, amelyek odáig vezethetnek, hogy halogatják vagy akár el is utasítják a szükséges fogászati kezeléseket.

A jelentés szerint a Z generációs válaszadók 48%-a, a millenniumi generáció tagjainak 46%-a számolt be arról, hogy fél a gyökérkezeléstől – míg a teljes mintában ez az arány 38%. Bár az emberek természetes módon gyakran idegenkednek a fogászati kezelésektől, a kutatás egyik kulcsmegállapítása, hogy a beavatkozásoktól való félelem sok esetben kifejezetten az interneten látott tartalmakból ered. A megkérdezett Z generációs fiatalok 40%-a, a millenniumiak 36%-a jelezte, hogy nehezen tud különbséget tenni a tudományosan megalapozott és a tényeken nem alapuló online egészségügyi információk között.

Az AAE elnöke, Dr. Steven J. Katz a sajtóközleményben így fogalmazott: „Aggodalomra ad okot, hogy a félelem és a félretájékoztatás miatt egyre több fiatal felnőtt kerüli a fogorvosi vizitet, mivel a megkérdezett Z generációs és millenniumi felnőttek közel fele azt nyilatkozta, hogy csak akkor fordul fogorvoshoz, ha fájdalmat érez.”

A jelentés összhangban van a nemrégiben publikált Edelman Trust Barometer 2025 egészségügyi különjelentésével is, amely szerint a 18–34 éves korosztály 45%-a egészségügyi döntéseit nem minősített személyek – például influenszerek, tartalomkészítők vagy ismerősök – véleményére alapozza. Ennél is aggasztóbb, hogy a megkérdezettek 58%-a már hozott olyan döntést, amelyet később megbánt, miután közösségimédia-felületeken terjedő, téves információkra alapozott.

Bár ezek a jelentések a nem szakértői források egyre növekvő befolyását emelik ki a fiatalok szájegészséggel kapcsolatos döntéseire, egy nemrégiben megjelent brazil tanulmány arra is rávilágított, hogy a félrevezető információk forrása maga a fogorvosi szakma is lehet. A kutatás szerint: „A Google-keresés során talált online szájegészségügyi álhíreket túlnyomórészt fogorvosok készítették vagy terjesztették, és ezek terjesztését jellemzően anyagi érdekek motiválták. A dezinformációk gyakran az alternatív és természetes kezelések népszerűsítéséhez kötődtek.”

A brazil tanulmány tehát arra világít rá, hogy bár a közösségi médiában terjedő laikus tartalmak jelentős hatással lehetnek arra, hogyan döntenek a fiatalok saját fogászati ellátásukról, az internetes keresések során olyan félrevezető információkkal is találkozhatnak, amelyeket maguk a fogorvosok hoznak létre. Ugyanakkor mindegyik vizsgált tanulmány egyetért abban, hogy sürgős és átfogó intézkedésekre van szükség a kialakult krízis kezelésére és megoldására.