Az új fehérjealapú gél ígéretesnek tűnik a természetes zománcregeneráció szempontjából a fogászatban

Dental Tribune International

cs. 27 november 2025

mentés

NOTTINGHAM, Anglia: A fejlett bioanyagok használata a fogászatban egyre nagyobb lendületet vesz, új módszereket kínálva a fogak helyreállítására és védelmére anélkül, hogy kizárólag szintetikus vagy invazív kezelésekre hagyatkoznánk. A zománcregeneráló géllel kapcsolatos legújabb fejlesztés azt mutatja, hogy a biológiailag inspirált anyagok hogyan változtathatják meg jelentősen a fogszuvasodás megelőzését és kezelését.

Egy demineralizált zománcú fog elektronmikroszkópos képei, amelyeken erodált apatitkristályok láthatók (balra), és egy hasonló demineralizált fog 2 hetes kezelés után, amelyen epitaxiálisan regenerálódott zománckristályok láthatók (jobbra). (Fotó: Nottinghami Egyetem)

A fogászatban használt bioanyagok burjánzó területéről a Dental Tribune International számolt be, beleértve az emberi hajban található keratinból származó fogkrém kifejlesztését és a növényi eredetű vegyületek használatát a parodontális problémák leküzdésére. A fogászatban tapasztalható széleskörű trend részeként a Nottinghami Egyetem kutatócsoportja nemzetközi partnerekkel együttműködve kifejlesztett egy fehérje alapú gélt, amely a sérült fogzománc helyreállítására szolgál – ez jelentős előrelépés a fogászattudományban. Ez az innováció a bioanyagok kutatásának egy növekvő területének része, amelynek célja a hosszú távú szájhigiénia javítása azáltal, hogy a szervezet természetes folyamataival együttműködve javítja a hosszú távú szájhigiéniát, ahelyett, hogy egyszerűen kitöltené vagy lefedné a sérült területeket.

Az újonnan kifejlesztett gél úgy működik, hogy utánozza a zománcképződésért felelős természetes fehérjéket a korai fejlődés során. A fogra felhordva a gél egy védő és szerkezetileg támogató réteget képez, amely integrálódik a meglévő zománcfelszínnel. Ez a réteg ezután a nyálból kalcium- és foszfátionokat vonz be, és arra ösztönzi őket, hogy új hidroxiapatit kristályokat képezzenek szervezett mintázatban. Az eredmény a zománc fokozatos újjáépítése, amely tükrözi az eredeti szövetet, mind megjelenésében, mind funkcionális szilárdságában.

A hagyományos fluoridos kezelésekkel ellentétben, amelyek elsősorban a megmaradt zománc megerősítését vagy a fogszuvasodás lassítását célozzák, ez a gél mikroszkopikus szinten elősegíti a kontrollált újranövekedést. A korai tesztek kimutatták, hogy a helyreállított területek a mindennapi körülmények között, például rágás, fogmosás és savas ételeknek való kitettség mellett a természetes zománchoz hasonlóan viselkednek.

Ezenkívül a gél potenciális előnyöket mutat a szabadon lévő dentin számára. A dentin felett egy zománcszerű réteg kialakításával a gél csökkentheti a kellemetlen érzést és javíthatja a helyreállítások élettartamát.

Egy egyetemi sajtóközleményben Dr. Alvaro Mata, a tanulmány vezető szerzője, az egyetem biomedicinális mérnöki és bioanyag professzora elmondta: „Nagyon izgatottak vagyunk, mert a technológiát a klinikusok és a betegek igényeit szem előtt tartva tervezték. Biztonságos, könnyen és gyorsan alkalmazható, és skálázható. Emellett a technológia sokoldalú, ami lehetőséget teremt arra, hogy többféle termékké alakítsák át, hogy minden korosztályú betegen segítsenek a zománcvesztéssel és a dentinfelszín károsodásával járó különféle fogászati problémáktól.”

A technológia klinikai alkalmazás felé történő fejlesztése érdekében a kutatócsoport egy startup céget alapított, amelynek célja felhasználóbarát fogászati termékek fejlesztése. A remény az, hogy az első verziók a közeljövőben kereskedelmi forgalomban is elérhetővé válhatnak. Siker esetén ez a bioanyag-alapú megközelítés jelentősen csökkentheti az invazív fogelőkészítés, a szintetikus helyreállító anyagok és a visszatérő restaurációk iránti igényt, ami jelentős előrelépést jelent a regeneratív fogászatban.

A „Biomimetikus szupramolekuláris fehérjemátrix helyreállítja az emberi fogzománc szerkezetét és tulajdonságait” (“Biomimetic supramolecular protein matrix restores structure and properties of human dental enamel”) című tanulmány 2025. november 4-én jelent meg online a Nature Communications folyóiratban.