Egy másik kutatási irány, amely a World Academy of Sciences Journal-ban jelent meg, a mikroműanyagoknak való kitettség biológiai hatásait vizsgálta, és a mikroműanyagok fogászati szerepét csendes invázióként írta le. Laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a részecskék gyulladást, oxidatív stresszt és sejtszintű rendellenességeket okozhatnak, bár a fogászati klinikai jelentőségük még vizsgálat alatt áll. A gyakorló orvosok számára kettős aggodalomra ad okot: a betegekre leselkedő potenciális egészségügyi kockázatok és a polimer alapú eszközökkel és anyagokkal nap mint nap dolgozó fogászati csapatok foglalkozási expozíciója.
Az aktivisták is felemelik szavukat. A Műanyagszennyezés Megelőzési Koalíció nemrégiben közzétett egy áttekintést a fogászati műanyagokról, felhívva a figyelmet az egyszer használatos eszközökre, például a kesztyűkre, maszkokra és sterilizáló tasakokra. Míg a fertőzések elleni védekezés jogosan továbbra is elsődleges fontosságú, a jelentés arra ösztönzi a fogászati szakembereket, hogy vizsgálják meg a műanyagmentes megoldásokat, ahol azok biztonságosak és praktikusak. Az újrafelhasználható alternatívák, a hulladékáramok jobb elkülönítése és a bioanyagok innovációi a népszerűsített stratégiák közé tartoznak.
A mikroműanyagokról szóló vita még korai szakaszban van a fogászatban, de a cél egyértelmű: az ipartól elvárják, hogy hozzájáruljon a műanyagszennyezés csökkentéséhez. A fogorvosok számára a kihívás a klinikai kiválóság és a környezeti felelősségvállalás egyensúlyban tartása – annak biztosítása, hogy a szájhigiénia jövője ne a hosszú távú környezeti és emberi egészség rovására menjen.
To post a reply please login or register