Trendek a fogászati szorongás kutatásának öt kulcsfontosságú területén

Fraser Macdonald, Dental Tribune International

cs. 12 február 2026

mentés

TTAIPEI, Tajvan: A fogászati szorongással kapcsolatos kutatások az elmúlt három évtizedben fellendültek, tükrözve a szájhigiéniára és a betegek viselkedésére gyakorolt hatásának egyre növekvő elismerését. Egy több mint 1500 tudományos publikációt felölelő átfogó bibliometriai áttekintés feltérképezte a terület fejlődését, feltárva egyértelmű tematikus prioritásokat és a klinikai fókusz eltolódását. Ezek a trendek együttesen azt mutatják, hogy a tudományág a leíráson túlmutatóan a megelőzés, a személyre szabás és a multidiszciplináris ellátás felé halad.

Az irodalom alapját az etiológia és a kockázati tényezők kérdése képezi, amely továbbra is a legállandóbb kutatási téma. A korai tanulmányok nagy hangsúlyt fektettek a traumatikus fogászati élményekre, a félelem kondicionálására és a személyiségjegyekre. Az újabb kutatások szélesítik a látókört, és magukban foglalják a tágabb pszichológiai sebezhetőséget, az egészségügyi szorongást és a társadalmi meghatározó tényezőket, mint például a társadalmi-gazdasági státusz és az ellátáshoz való hozzáférés. Ez a változás azt a növekvő megértést tükrözi, hogy a fogászati szorongás jellemzően multifaktoriális, és a kölcsönhatásban álló biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők révén alakul ki.

A klinikai megjelenéssel és következményekkel kapcsolatos kutatások voltak a második fő téma. A tanulmányok következetesen összefüggésbe hozzák a magas szorongást az ellátás elkerülésével, a késedelmes megjelenéssel és a rosszabb szájhigiénés eredményekkel. A régóta fennálló szorongással küzdő felnőttek gyakran későn jelentkeznek előrehaladott betegséggel, míg az idősebb betegek a kognitív hanyatlás vagy az összetett orvosi szükségletek miatt súlyosbodott szorongást tapasztalhatnak. A szakirodalom egyre inkább az egészségügyi egyenlőtlenségek mozgatórugójaként mutatja be a fogászati szorongást.

A harmadik domináns téma az előfordulás és az értékelő eszközök voltak. Nagy populációs vizsgálatok kimutatták, hogy a fogászati szorongás az egyik leggyakoribb specifikus félelem, és a súlyos formák a betegek klinikailag jelentős kisebbségét érintik. Ez ösztönözte a szűrőeszközök fejlesztését és validálását, a rövid, egyelemű kérdésektől az árnyaltabb pszichometriai skálákig. A megbízható értékelést ma már elengedhetetlennek tekintik a veszélyeztetett betegek korai azonosításához és az ellátási útvonalak ennek megfelelő igazításához.

Talán a kutatás legdinamikusabb területe a kezelés és a megelőző beavatkozások – a negyedik fő téma –. Míg a gyógyszeres kezelés és a szedáció továbbra is fontos, a bizonyítékok bázisa határozottan bővült a nem gyógyszeres megközelítések felé. A kognitív viselkedésterápia kiemelkedő szerepet játszik az expozíciós technikák, a relaxációs stratégiák és a kommunikáción alapuló viselkedésmenedzsment mellett. A közelmúltban a kutatások olyan kiegészítő módszereket vizsgáltak, mint a virtuális valóság figyelemelterelése, a zene és az aromaterápia, amelyeket a szorongáskezelési stratégiák mellett alkalmaznak, jelezve az alacsony költségű, betegbarát beavatkozások felé való elmozdulást, amelyek beépíthetők a rutin gyakorlatba.

Az ötödik fő téma, a gyermekfogászat, kiemelkedik, mint következetesen erős és elkülönülő kutatási terület. A gyermekek fogászati szorongását egyszerre klinikai kihívásnak és megelőző lehetőségnek tekintik. A tanulmányok hangsúlyozzák a korai pozitív fogászati élményeket, a szülői bevonást és a viselkedésirányítási technikákat, mint például a mondd-mutasd-csináld. A gyermekpopulációkra irányuló tartós figyelem azt a konszenzust tükrözi, hogy a szorongás megelőzése gyermekkorban lehet a leghatékonyabb hosszú távú stratégia a felnőttkori fogászatban a szorongás terhének csökkentésére.

Összefoglalva, ez az öt téma egy gyorsan fejlődő területet illusztrál. A fogászati szorongással kapcsolatos kutatások túlmutattak a szorongás leírásán és számszerűsítésén; most már tájékoztatják a klinikusokat arról, hogyan szűrik, kommunikálnak és avatkoznak be a különböző betegcsoportok között. A fogászati szorongással kapcsolatos kutatások publikációinak száma világszerte folyamatosan növekszik. A szakemberek számára folyamatos kihívást jelent majd ennek a növekvő bizonyítékbázisnak a mindennapi, szorongásra érzékeny fogászati ellátásba való átültetése.

A „Publikációs teljesítmény és trendek a fogászati szorongás kutatásában: Átfogó bibliometriai elemzés” (“Publication performance and trends in dental anxiety research: A comprehensive bibliometric analysis”) című cikk 2026. január 19-én jelent meg online az International Journal of Dentistry folyóiratban.