Hatékonyság és páciens-eredmények szempontjából tesztelik a 3D-nyomtatott műfogsorokat

Dental Tribune International

h. 28 szeptember 2026

megosztás

mentés

NATAL, Brazília: A teljes műfogsorok készítéséhez alkalmazott digitális munkafolyamatok csökkenthetik a klinikai és laboratóriumi ráfordított időt, valamint a kezelési költségeket. Ezt a hatékonyságnövekedést azonban a páciensek elégedettsége és életminősége szempontjából is vizsgálni kell. Ezért brazil kutatók összehasonlították az analóg és a 3D nyomtatással készülő teljes műfogsorok munkafolyamatait, hogy kiderítsék: érvényesülnek-e a digitális gyártás gyakorlati előnyei akkor is, ha figyelembe veszik a páciensek számára fontos szempontokat.

A kutatók gazdasági értékelést végeztek egy 23 fogatlan páciens részvételével zajló klinikai vizsgálat alapján. Minden résztvevő kapott hagyományos módon készült és 3D-nyomtatott teljes fogsort is; a sorrendet véletlenszerűen határozták meg. Miután három hónapig viselték az első garnitúrát, két hétre visszatértek korábbi fogsoruk használatához (ún. „wash-out” vagy átmeneti időszak), mielőtt átálltak volna a vizsgálatban szereplő másik fogsorra további három hónapra. A hagyományos eljárás öt, míg a digitális munkafolyamat három klinikai találkozót igényelt.

A költséghatékonyság felmérése érdekében a kutatók kiszámították az egyes fogsortípusok előállításával járó szolgáltatói költségeket, figyelembe véve a felhasznált anyagokat, valamint a klinikai és laboratóriumi munkaerő-ráfordítást. Ezt követően a költséghatékonyságot úgy értékelték, hogy összevetették a költségek közötti különbségeket a páciensek által jelzett kétféle eredmény – a páciens-elégedettség és a szájegészséggel összefüggő életminőség – közötti különbségekkel.

A digitális munkafolyamat lényegesen kevesebb idő- és erőforrás-ráfordítást igényelt. Összességében a digitális eljárás közel 50%-kal csökkentette a klinikai időt, és valamivel több mint 73%-kal az aktív laboratóriumi munkaidőt; ez esetenként mintegy 89 percnyi klinikai idő és 412 percnyi laboratóriumi munka megtakarítását jelentette a teljes fogsor elkészítése során. A becsült szolgáltatói költségek körülbelül 36%-kal alacsonyabbak voltak a digitális munkafolyamat esetében, ami esetenként megközelítőleg 152 USD (131 EUR*) különbséget jelentett.

A kutatók nem találtak jelentős különbséget a két technika között az általános páciens-elégedettség vagy a szájegészséggel összefüggő életminőség tekintetében. Mivel a digitális megközelítés hasonló eredményeket biztosított a páciensek visszajelzései alapján, ugyanakkor alacsonyabb költséggel, valamint lényegesen kevesebb klinikai és laboratóriumi időráfordítással járt, a szerzők elemzése szerint a digitális munkafolyamat bizonyult költséghatékonyabb megoldásnak. A kutatók azt is megvizsgálták modellezéssel, hogy a digitális munkafolyamat gazdasági előnye megmarad-e akkor is, ha a kezelési költségek és a páciensek által jelzett eredmények reális tartományokon belül változnak. Az eredmények azt mutatták, hogy ez a gazdasági előny stabilnak bizonyult.

A nagyszámú fogatlan pácienst ellátó rendelők és fogtechnikai laboratóriumok számára az eredmények nem csupán a kezelési folyamatok lerövidítését, hanem a klinikai és technikai kapacitások felszabadításának lehetőségét is előrevetítik. A szerzők arra is rámutattak, hogy az öt alkalomról háromra történő csökkentés különösen jelentős lehet az idősebb páciensek kezelésekor, akik számára a többszöri rendelői látogatás további megterhelést jelenthet. Fontos kiemelni, hogy a vizsgálat során tapasztalt idő- és költségelőnyök nem jártak együtt a páciensek elégedettségének vagy a szájegészséggel összefüggő életminőségének mérhető romlásával.

A vizsgálat eredményei összességében összhangban állnak a digitális teljes kivehető fogpótlási munkafolyamatokkal foglalkozó korábbi kutatásokkal. Egy 2025-ben megjelent szisztematikus áttekintő tanulmány megállapította, hogy a digitálisan készített teljes kivehető fogpótlások – a magasabb anyagköltségek ellenére – általában kevesebb klinikai időt igényeltek, és alacsonyabb összköltséggel jártak, mint a hagyományos módon készített fogpótlások. Ez az áttekintés sem talált egyértelmű fölényt egyik gyártási módszernél sem a páciensek által megítélt eredmények tekintetében. A jelenlegi eredmények tehát olyan prospektív klinikai bizonyítékokkal egészítik ki a kutatások egyre bővülő körét, amelyek azt sugallják, hogy a digitális teljes kivehető fogpótlási munkafolyamatok fő előnyei a páciensek által megítélt eredmények csorbítása nélkül is elérhetők.

A “3D-printed versus conventionally fabricated complete dentures: Time-efficiency and cost-effectiveness analysis” című tanulmány a Journal of Dentistry 2026. decemberi számában jelent meg online.